2020 a digitalizáció éve lesz?

Az elmúlt hetekben felerősödtek a könyvelés digitalizációjával kapcsolatos hangok. A már elfogadott 2020. évi jogszabály-változások és november 29-én a NAV szervezésében lezajlott Nemzeti Adókonzultáció mind a jövő digitalizációjára hívja fel a figyelmet.

A könyvelés digitalizációja, és ennek szükségessége már évek óta hálás téma rendezvényeken, szakmai fórumokon, sajtóban. Tapasztalatom szerint még mindig ez a legmegosztóbb kérdés. A szakmabeliek megosztottak. Van, aki szerint csak az új technikák alkalmazásával lehet a szakmában megmaradni, van, aki még kitart és utópiának nevezi ezen technikák alkalmazását, és nem hisz a programok munka-körülményeket javító hatásukban.

Nagyon sokszor halljuk, a szakma átalakul, az adatrögzítés az adatbeolvasásoknak köszönhetően lerövidül. A tanácsadói tevékenységre kell fókuszálni a jövőben. Biztos így lesz? Mi is a tanácsadás? Hogyan és hol válik ez el a könyvelési munkától? Ez a tevékenység jelenleg a KKV szektorban még nem nagyon fellelhető, és ez még így is lesz egy pár évig. Ahhoz, hogy tanácsadói tevékenység az ügyfél felé is megjelenjen, és akár a díjazásban is jelen legyen, mind a könyvelői hozzáálláson, mind az ügyfél hozzáálláson változásokra van szükség. Szerintem egy tanácsadói tevékenység komplex, globális ismereteket igényel, amihez több éves szakmai gyakorlatra van szükség. Már nem elég csak az ügyfél tevékenységével összefüggő jogszabályokat ismerni. A globalizálódó gazdaság és a több lábon állás miatt a folytatott tevékenységek néha elég különbözőek lehetnek és a digitalizáció hatására a tevékenység végzése már földrajzilag sem körülhatárolható.

És mire van / lesz szüksége az ügyfeleknek? Egyelőre az előre gondolkodásra. És még egyfajta coaching tevékenységre. Ezekből a tevékenységekből nőhet ki majd a tanácsadói tevékenység.

A másik sarkalatos kérdés a könyvelés digitalizációjában az árazás változása. Több helyen hallottam, a könyvelési díjak csökkenni fognak a gyorsabb adatrögzítés miatt. Nagyobb könyvelőirodák már most is a könyvelésre fordított idő alapján állapítják meg a díjazásukat, és lehet, tényleg ez lesz a jövő (az már említeni sem merem, hogy ezek az óradíjak jelenleg a KKV szektor könyvelői által alkalmazott árak többszöröse). Szerintem az adatrögzítés nem könyvelői munka, az csak a kezdete. A beolvasott adatokkal a könyvelés nem tekinthető befejezettnek. És ezen beolvasó programok is pénzbe kerülnek, a bevezetése, a frissítése, a karbantartása és a kezelése, használata tudást, tapasztalatot igényel. Személyes tapasztalat alapján elmondhatom, kb. egy évre volt szükségem, hogy biztosan, gyorsan tudjam a programokat használni. Ennyi idő kellett, hogy a felmerül problémákat (ami lehet pl. az internetsebesség ingadozása, a program frissítésekor bekerülő programozói hiba, az adatexportban lévő hibás/hiányzó adat) kezelni tudjam időben.

Az én meglátásom szerint a szakma nagyon át fog alakulni. A hivatalok (és ebben élen jár az Adóhivatal) által keltett digitalizációs nyomásnak meg kell felelni. Ismerve a könyvelői korfát, sokan ebbe már nem akarnak belevágni. Sajnos a középkorúak között is tömegével találkozni, akik egy másik szakmát kezdtek el kitanulni, lehetőséget adva maguknak a váltásra. A programfejlesztők is felismerték a digitalizációs nyomást, így egyre több program jelenik meg és ígéri a gyors, biztos adatrögzítést. És a digitalizáció hatása az ügyfeleket sem kerüli el.

Hogyan tovább? Mit hoz nekünk a 2020-as év?

Sok-sok továbbképzést, nemcsak adózás és számvitel területén. A rendezvények, a kíván tudás megszerzése mellett, egy jó alkalmat adnak arra is, hogy egymással a tapasztalatainkat megosszuk. És sok-sok türelemre lesz szükség, mind ügyfeleink, mind a használt rendszerek, és az állami informatika irányába.